Eustace Mullins
Murder by Injection

8. FEJEZET

AZ ÉLELMISZERLÁNC SZENNYEZÉSE



A Tudományos Akadémia nemrégiben úgy becsülte, hogy a lakosság 15 százaléka valamilyen allergiában szenved.  A tanulmány kimutatta, hogy otthonunkban több mérgező anyag vesz körül bennünket mint bárhol máshol.  A minden háztartásban megtalálható szerek között olyanok vannak mint a benzin, ami fehérvérűséget okozhat;  molyirtó, ami láthatatlan, de káros gáz képez;  szúirtó, ami egyes családokat halálos beteggé tehet;  kloroformos készítmények.  A zárt függöny mögött zuhanyozók nem tudják, hogy a gőzzel kloroformot lélegeznek be amikor a forró vízből kipárolog a klór.

Rendszeresen szervezetünkbe kerülvén, ezek a vegyszerek idővel rákot okozhatnak.  Dr. Samuel Epstein pedig megállapította, hogy az étkezés útján jut a legtöbb vegyszer a szervezetünkbe.  Becslések szerint egy ember átlagban évente 4kg vegyszert fogyaszt el az élelmiszerekkel.  Legtöbben nem tudják, hogy az 5000-et meghaladó különböző élelmiszer adalékoknak csak mintegy harmadáról tudni biztosan, hogy nem ártalmas.  A másik harmadot úgy jellemzi az Élelmiszer és Gyógyszer Igazgatóság, mint általában biztonságosnak elfogadott adalék.  A fennmaradó szereket pedig még megfelelően ki sem vizsgálták.

A coumarin 75 évig volt a vanília ízesítők része mígnem kiderült róla, hogy súlyos májkárosodást okoz.  A dulcin nevű mesterséges édesítőt 50 évig használták mielőtt nyilvánvalóvá vált rákkeltő hatása.  A vajsárgítókról megállapították, hogy májrákot okozhatnak.  Dr. Arthur Nelson, az ÉGYI egyik kutatója 1957-ben kijelentette, hogy a 13 akkoriban engedélyezett ételszínező közül 10 rákkeltő.  A fehér kenyérről tudott, hogy rohamot okozhat, mert a finom lisztben semmilyen tápérték nem marad.

Emanuel Kaplan és Ferdinand Dorff, a Baltimore-i Egészségügyi Osztály két kutatója Különleges Vegyszerek az Élelmiszerben című jelentésükben a következőket jegyezték meg a pékárukról :

A liszthez szolgáló magok minden bizonnyal olyan búzából erednek amit vegyszerrel kezeltek és ami olyan földben nőtt fel amit vegyszerrel trágyáztak.  A malomban javítókat, oxidáló anyagokat (perszulfát, bromate, iodate, nitrogén tricholoride) adtak hozzá.

A különböző fehérítők eltüntetik a liszt sárgás színét, utána pedig vitaminokkal és ásványokkal gazdagítják.  Esetleg ásványisókat tesznek bele a sikér javítására.  Tároláskor cinaniddel vagy klórozott szerves vegyületekkel fertőtlenítik és rovartalanítják.

A dagasztáshoz használt vizet vegyszerekkel tisztítják meg.  Ammóniumsót és más vegyszereket használnak az élesztő táplálására.  A vegyszeres kelesztők szóda-bikarbónát, timsót, foszfátot, keményítőt és borkövet tartalmazhatnak.  Ezután jön még az esetleges színező, A-vitamin, semlegesítő és tartósító.

Becslések szerint a lakosság fele szenved valamilyen idült betegségtől.  20 millió embernek vannak idegzeti rendellenességei, 10 milliónak pedig gyomorfekélye.

1917-ben és 1918-ban a behívottak 21 százalékát utasították el fizikai alkalmatlanság miatt.  1947 és 1955 között az arány már 52 százalékra emelkedett.  Ez annál is inkább elszomorító, hogy erre az időszakra esett az ország közegészségének óriási „fejlődése”.  1920 előtt ritkaságnak számított a szívkoszorúér megbetegedés, mára viszont ez a 45 és 64 év közöttiek leggyakoribb betegsége.  Vajon mennyire felelős ebben az ivóvízbe oldott klór ?  A szakorvosok tudják, hogy főként a klór okozza az érfali lerakódást, de ennek ellenére még nem végeztek ilyen irányú tanulmányokat.

A II. világháború után óriási károkat okozott a DDT kiterjedt használata.  E szer úgy lépett színre mint valami növényvédő csodaszer, ami elpusztítja a rovarokat és a betegségeket.  Azonban hamarosan kiderült, hogy méregként felgyülemlik a szervezetben.  Dr. Otto Warburg figyelmeztetett rá, hogy bármilyen sejtlégzést zavaró méreg helyrehozhatatlan károsodást és elkorcsosító megbetegedést okoz.  Az ehhez hasonló óvások ellenére 1947 és 1956 között évente négyszeresével nőtt a DDT előállítás.  Az Egészségügyi Szolgálat mérései milliónként 69 részecskét találtak a gyümölcsökben, 100-at a kenyérben és 2500-at a főzéshez használt zsírban.  A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy évekbe telik mire csökken a zsírban elraktározódott DDT mennyisége.  A talajban még tovább megmarad.  Mérések megállapították, hogy 7 évvel a DDT alkalmazása után még mindig 80 százalék volt belőle a földben.  Végül is betiltották a DDT-t, de ki tudja mennyi maradt vissza a talajban.  A Monsato cég még a tilalom után is nagy mennyiséget szállított külföldre.  Egy másik rovarirtóról, a chlordane-ről kiderült, hogy négyszer annyira mérgező mint a DDT.

Ma is található az élelmiszerben rovarirtóból és baromfi és tenyészállatok tápszer adalékából visszamaradt arzén.  Egy selenium tartalmú rovarirtóról kiderült, hogy májzsugorodást okoz a vele kezelt növényeket fogyasztóknál.  Miután 200 gyerek beteg lett a színezett pattogatott kukoricától, az ÉGYI visszavonta a 32-es számú vörös és az 1-es és 2-es számú sárga festék forgalmazási engedélyét.

A kormány jelentés megállapította, hogy „a kísérleti patkányok elpusztultak amikor eledelük 2 százalékaként 32-es számú vörös ételszínezőt kaptak.  1 százalékos keveréstől 12 napon belül pusztultak el, fél százalékostól 26 napon belül, negyed százalékostól pedig 3 hónapon belül.  Minden patkánynál jelentős fejlődéscsökkenés és vérszegénység volt tapasztalható.  A boncolás májkárosulást is kimutatott.  A kutyákkal végzett kísérletek súlycsökkenést eredményeztek és legtöbbjük hasmenést is kapott.”

A sárga ételszínezővel végzett kísérletek is hasonló eredményre jutottak.  A floridai narancstermés fele ilyen sárga színezővel volt kezelve.  Az eltett vagy fagyasztott narancslé pedig még több színezőt tartalmazott, mert a gyártók olyan visszautasított narancsot is felhasználtak amit boltbeli eladásra alkalmatlannak nyilvánítottak.  A gyerekek megbetegedése ellenére, a gyártóknak megengedték, hogy feldolgozzák tartalékaikat.

Az élelmiszerhez adott vegyszerek nyilvánvaló veszélyei ellenére a főbb jótékonysági egészségügyi alapítványok évekig erősen szembehelyezkedtek az egészség és a táplálék közötti kapcsolat gondolatával.  Az AOSZ tisztségviselői egy kongresszusi bizottság előtt tanúságot tettek róla, hogy semmi sem utal rá, hogy kapcsolat lenne az étrend és a megbetegedés között, s mindehhez még hozzátették, hogy az étkezési szokások megváltoztatása gazdasági eltolódást okozhat.

Az Ízületi Alapítvány nap mint nap kijelenti, hogy az ízületi gyulladás gyógyíthatatlan, de ennek ellenére évente gyűjtést indít a gyógymód megtalálására.  Ez az alapítvány elítél minden, szervezetet tisztító élelmiszeradalékot.  Ellenzi a körforgásos étrendet is, ami esetleg felfedhetné az ízületi betegek élelmiszer allergiáját.  A szervezet rendszeresen cáfolni próbálja az olyan bejelentéseket, amik arról szólnak, hogy marhahúst, csokoládét, tejet és más savkeltő ételeket nélkülöző táplálkozás segítségével meggyógyulhat az ízületi gyulladás.  Egy San Francisco-i orvos gyümölcsöt, húst, búzát és tejterméket tiltó étrend alkalmazásával előrehaladott reumás eseteket gyógyított meg.

Az AR mindig elsőkézből kuruzslásnak minősítette a rákot a tápanyagok felől megközelítő gyógyítási megoldásokat, mígnem 1984-ben a bizonyságok nyomására kénytelen volt elismerni, hogy a vitaminoknak és az ételeknek mégiscsak lehet valamiféle jótékony hatása, azonban továbbra is makacsul kerüli azon tényt, hogy az élelmiszer adalékok használatának növekedésével azonos mértékben nő a rákos esetek száma.  1940 és 1977 között tízszeresére nőtt az ételszínezők használata, de ugyanakkor csökkent a gyümölcs fogyasztás.  Tanulmányok feltárták, hogy a zöldség fogyasztás és a rákos halálozás fordított arányban áll egymással.  A prosztatarák áldozatairól megállapították, hogy sok zsírt, tejet, húst és kávét fogyasztottak.

A Washington Post 1988. január 23-án megjegyezte, hogy a forgalomban lévő 60.000 vegyszernek csupán 2 százalékát vizsgálták ki mérgező hatását illetően.  Sokan vannak akik bizonyítani tudnák e vegyszerek, különösen a rovarirtók káros hatását.  A kertvárosok, parkok és golfpályák gyepeire használt szerek számos halálesetet okoztak.  Egy washingtoni illető egyszer átsétált egy nem sokkal korábban permetezett golfpályán és néhány órán belül meghalt.  Kiderült, hogy lábán keresztül halálos mennyiségű méreg szívódott belé.  Egy dallasi orvos úgy becsüli, hogy a lakosság 10 százaléka szenved komolyabb károsodást a vegyszerektől.  Tanulók ezrei ülnek olyan tantermekben, ahol vegyszerek maradványa kering a levegőben és még csak nem is tudnak róla.

Egy new yorki orvos hányingertől, görcsöktől, súlyveszteségtől, gyengeségtől, hidegleléstől és zihálástól szenvedett.  Megvizsgáltatta magát egyik társával, aki értetlenül állt a tünetek előtt.  Végül is egy orvosi szakkönyvben ráakadtak, hogy organofoszfátos rovarirtó okozza tüneteit.  Hétvégi házában ezt használták hangyák irtására.  Miután fény derült gondjainak okára, atropine-nal kezelni tudták panaszait.  Az orvosnő kényszeredetten jegyezte meg, hogy tüneteit általában idegi, sőt elme alapúnak tartották volna, de minthogy maga is orvos, így őt nem utasították el ilyen válasszal és adtak neki bőséges Valiumot vagy Libriumot.

Hosszú a mindennapi életben előforduló mérgek listája.  Évekig sokan haltak meg egy közönséges tisztítószer, a karbon tetraklorid gőzétől, mire végül is kivonták a forgalomból.  A boltokban árusított csirkéknek 35 százaléka ma szalmonellás.  Évente 5000t cyclamate-ot használnak fel élelmiszerekben és ennek nagy részét az Abbott Laboratories készíti.