Secret Societies Nesta Webster

10 .  BETETŐZÉS



A Szigorú Szertartás volt az első kőműves testület amivel az Illuminati kapcsolatot teremtett .  E rend tagja volt Knigge és Bode .  Cagliostro úgyszintén beavatást nyert a Szigorú Szertartásba .  Az esemény Frankfurt mellett történt és az egyesített két rend ügynökévé vált .  Saját bevallása szerint az volt a feladata, hogy amennyire tudja, az Illumináti irányába terelgesse a szabadkőművességet .  Az Illuminatitól kapta anyagi támogatását .(1)  Cagliostro kapcsolatot teremtett a martinistákkal is, kiket Weishaupt megvetett, de ettől függetlenül hasznosak voltak olyanok toborzásában, akik vonzódtak a misztikához .  Barruel szerint a martinisták javasolták Weishauptnak, hogy, a rózsakeresztesek mintájára, ő is Krisztust tegye a fő megvilágosodottá .  E fogással nagy sikert értek el a protestáns papok között .

De, ahogy Weishaupt kihasználta a különböző kőműves szervezeteket, úgy azok is hasznot húztak ő belőle .  Az az igazság, hogy erre az időre a francia és a német szabadkőművesek teljes zűrzavarban voltak a kőművesség természetét illetően és szükségük volt valakire, aki utat mutatott elmélkedéseikben .  Tehát az 1782. július 16-án Wilhelmsbadban összeült kőműves kongresszuson a templomosok (Szigorú Szertartás) nagymesterének első kérdése az volt :  „Mi a rend valódi célja és tényleges eredete ?”  Mirabeau erre vonatkozólag megjegyezte :  „tehát e nagymester és társai több mint húsz év óta lelkes buzgalommal olyan célért dolgoztak, amiről nem is tudták, hogy mi és honnan származik .”(2)

Két évvel később azt találjuk, hogy a francia szabadkőművesek még mindig nem tudják hányadán állnak, mert a wilhelmsbadi kongresszuson résztvevő Rainsford tábornoknak ekképpen írtak :

Minthogy Kend azt állítja, a kőművesség soha sem tért el céljától, meg tudná mondani pontosan mi is e cél ?  Az emberiség boldogságának elősegítése ?  Mondja meg, történelmi, politikai, titokkutatói vagy tudományos természetű-e avagy erkölcsi, társadalmi vagy vallási ?  A hagyományok írottak vagy szóbeliek ?”(3)

Weishauptnak viszont nagyon határozott célja volt — a szabadkőművesség feletti ellenőrzés megszerzése — és bár ő maga nem vett részt a kongresszuson, jobbkeze, Knigge, ott volt és sikerült magisztrátusokat, bölcseket, papokat és minisztereket toboroznia az Illuminátiba és maga köré gyűjtenie Saint-Martin és Villermoz dilijankóit .  A hatalmas versenytárstól legyőzetve, a Szigorú Szertartás egy időre megszűnt és átadta a teret az Illuminátinak .

1785. február 15-én Párizsban újabb tanácskozás ült össze a philalétisták szervezésében .  Ezen részt vett az illuminátus Bode (Amelius) és Busche (Bayard) valamint a varázslóa Cagliostro, a vonzerővel foglalkozó Mesmer, a kabalista Duchanteau és természetesen a philalétisták vezetői, mint Savalette de Langes, akit elnökké választottak, és Chefdebien, meg a rend néhány német tagja .  A tanácskozás nem sok gyakorlati eredménnyel járt, így a következő évben Frankfurtban még titkosabb kongresszust hívtak össze .  Itt határozták el XVI. Lajos francia és III. Gusztáv svéd király meggyilkolását .

De 1785-ben már lejátszódott a forradalmi dráma első felvonása, a híres nyaklánc eset, ami soha sem kapott megfelelő magyarázatot a hivatalos történelemben .  Csakis a titkostársaságok által szolgáltatott háttér ismeretében kap értelmet az ügy, ami Napóleon véleménye szerint minden másnál jobban hozzájárult az 1789-es robbanáshoz .  Egyház és királyság elleni kettős támadásával Frederick és az Illuminati célját is szolgálta .  Cagliostroról tudjuk, hogy az Illuminátitól kapta a pénzt és az utasításokat az ármány végrehajtására és miután az ügy lezártával ő és Rohan bíboros felmentést nyert és kiutasították az országból, 1785. novemberben Angliába ment, ahol újabb titkostársasági mesterkedéshez fogott .  Sutkowski grófként és egy avignoni társaság tagjaként bemutatva magát, „a Teozófiai Társaságban felkereste a swedenborgistákat, kik a Middle Temple helységeiben jöttek össze, és tételeik részletes ismeretéről tett bizonyságot miközben felsőbb rendű tudással kérkedett .”(4)  Általánosan elfogadott vélemény szerint Cagliostro volt a Morning Heraldban a rózsakereszt rejtjelében ekkor megjelent titokzatos nyilatkozat szerzője.(5)

Még ugyanebben az évben történt valami rendkívüli. Egy Lanze nevű evangélikus prédikátor, az Illumináti tagja, 1785 júliusban megbízatást kapott, hogy menjen Sziléziába, azonban útközben agyonütötte a villám .  A rend utasításait találták nála, melyek világosan felfedték a bajor kormány előtt az Illumináti áskálódásait .(6)  Vizsgálat indult és átkutatták Zwack és Bassus házát, ahol terhelő okmányokat foglaltak le, amiket később Az Illumináti Eredeti Okmányai (1787) címmel közzé tettek .  De, még ezelőtt, megjelent négy illuminátis müncheni professzor vallomása is.(7)

Többé nem volt kétség az Illuminati ördögi természete felől és hivatalosan betiltották a rendet .  Barruel és Robison ellenfelei tehát kijelentik, hogy az illuminizmus ezzel véget ért, azonban a bizonyítékokból majd látni fogjuk, hogy a rend nem szűnt meg és huszonöt év múltán nemcsak a rend, de még Weishaupt is tevékenyen szervezkedett a szabadkőművesség színfalai mögött .

Egyelőre 1786-os látszólagos megszűnésétől kell nyomon követnünk .  Ez nemcsak a Német Unión keresztül tehető, amit általában az Illumináti újraszerveződésének tartanak, hanem a francia titkostársaságokon keresztül is .  A megvilágosodottság valójában nem annyira rend, mint inkább alapelv, ami akkor a leghatásosabb, ha valami mögött megbújhat .  Weishaupt maga fektette le a szabályt, hogy mindig más néven és más foglalkozás mögé bújva kell munkájukat végezniük .

A párizsi Amis Réunis páholy volt az első fedezet. 1787-ben határozott szövetség jött létre az Illuminati és az Amis Réunis között .  Bode és Busche, a páholy titkos bizottságának meghívására, 1787 februárban Párizsba érkezett .  Itt találkoztak Mirabeauval, aki, Talleyrand-nal, meghívásukat intézte, és a Szigorú Szertartás két fontos tagjával, Marcuis de Chefdebien d’Armissonnal (Eques a Capite Galeato) és az osztrák Leopold de Kollowrath Krakowskival (Eques ab Aquila Fulgente), aki, Numenius néven, Weishaupt rendjének is tagja volt.(8)

Fontos, hogy figyelembe vegyük az Egyesült Barátok páholy különleges szerepét .  A Kilenc Nővér páholy nagyjából középosztálybeli forradalmárokból állt, mint Brissot, Danton, Camille Desmoulins és Champfort .  A Nyíltság páholyba arisztokrata forradalmárok tartoztak, mint Lafayette és az orleánista Sillery márki, Aiguillon herceg, Custine márki és Lamethék .  A Társadalmi Szerződés páholy volt az őszinte látnokok gyűjtőhelye, kik nem voltak forradalmárok, hanem határozottan a királyságot támogatták .  Az Egyesült Barátok szerepe viszont az volt, hogy összeszedje a többi páholy felforgatóit :  a philaléthistákat, a rózsakereszteseket, a Kilenc Nővér és a Nyíltság és a Nagy Kelet legtitkosabb bizottságainak tagjait, valamint a tartományok illuminátis küldötteit .  Itt, a Rue de la Sourdièrebeli páholyban voltak tehát Weishaupt, Swedenborg és Saint-Martin követői és a forradalom gyakorlati kivitelezői, az 1789-es lázítók és népámítók .

A német illuminizmus óriási hatással volt e különböző elemekre .  Ettől az időtől kezdve teljesen megváltozott az Amis Réunis .  Az eddig csak bizonytalanul felforgató, jótékony lovagok most gonoszkodó lovagokká váltak és az egyesült barátokból egyesült ellenségek lettek .  A két német, Bode és Busche megérkezése az utolsó simítás volt az összeesküvés művén .  „Hivatalosan az akkoriban nagy érdeklődést felkeltett vonzerő megismerésére mentek oda,” de a valóságban, „rendjük gigantikus tervétől lekötve,” követőket kellett gyűjteniük .  Láthatjuk, hogy az alábbi idézet pontosan alátámasztja Barruel beszámolóját :

Minthogy az Amis Réunis páholy az összes többi kőműves testületről feltalálható minden ismeretet magába gyűjtött, hamarosan megnyílt benne az út az illuminizmus előtt.  Az sem tartott sokáig, mire a páholyt és csatlósait áthatotta az illuminizmus .  Korábbi rendszerük mintha csak kitöröltetett volna és ettől kezdődően homályba szorult a Philalèthes szervezete, a korábbi kabalisztikus-mágikus szertelenség [Schwärmerei] helyébe pedig politikai filozófia lépett.(9)

Tehát nem a martinizmus, kabalizmus vagy a szabadkőművesség szolgáltatta a valódi forradalmi erőt .  Az Illuminátin kívül álló szabadkőművesek hűek maradtak a trónhoz és az oltárhoz és amint veszélyben látták a királyságot, a Társadalmi Szerződés összehívta a többi páholyokat a király és az alkotmány védelmére .  Még a magasabb fokú kőművesek is — akik a Kadosa fokozaton gyűlöletet fogadtak a pápa és a Bourbonok iránt — a királyi ügy mellé álltak .  „A francia szellem diadalmaskodott a kőműves szellem felett .  A szívek még mindig a királyhoz húztak.”  Weishaupt pusztító tételeire volt szükség e szellem aláásásához és ahhoz, hogy a bosszúálló fokozatokat puszta szertartásból borzalmas cselekedetekké tegyék .

Ha tehát a szabadkőműves páholyokban készítették elő a forradalmat — amint azzal a francia kőművesek büszkélkednek — akkor a megvilágosított szabadkőművesség páholyai voltak ezek a helyek .

1787-ben sok francia kőműves nem tudatosan volt az Illuminati szövetségese.  Cadet de Gassicourt szerint az összes páholyban mindössze huszonhét valódi beavatott volt .  A többiek csak jobbára fajankók voltak, kik mit sem tudtak az őket érő befolyás forrásáról .  Az egész helyzet legelképesztőbb jelensége volt, hogy a felső osztályok és királyi családok tagjai voltak a mozgalom leglelkesebb támogatói.  Egy kortárs elmondta, hogy nem kevesebb mint harminc (koronás vagy koronátlan) herceg vette pártfogása alá azt a szervezetet, mely mindenétől megfoszthatta.(10)  Megmámorodva a rájuk halmozott hízelgéstől, olyan vallást tettek magukévá, amiről semmit sem tudtak .  Weishauptnak természetesen gondja volt rá, hogy e koronás fejek egyikét se avassák be az Illumináti valódi titkaiba .  Minő irónia, hogy a bajor hatóságok vizsgálata után Weishaupt egy nagyhercegnél talált menedéket .

De, ha a hercegek és nemesek nagy többsége vak is volt, akadtak olyanok, akik nagyon jól látták a veszélyt és a küszöbön álló katasztrófát .  Caprara bíboros, bécsi pápai nuncius, 1787-ben bizalmas jegyzéket küldött a pápához, amiben figyelmeztetett az illuminátusok, tökéletesség keresők és szabadkőművesek növekvő veszélyére .

Veszély közeleg és az illuminizmus, swedenborgizmus és a szabadkőművesség eszetlen álmai félelmetes valósággá fognak válni .  A látnokok világukat élik és majd az általuk jósolt forradalomnak is eljön az ideje.(11)

Még döbbenetesebb jövőbelátásról olvashatunk Marquis de Luchet(12) Essai sur la Secte des Illuminés című írásában. Luchet liberális nemes volt, bizonyos mértékig részt vett a forradalmi mozgalomban és felismerte az illuminizmusban rejlő veszélyeket .  1789-ben, még a forradalom kibontakozása előtt, figyelmeztetett a veszélyre :

Elámított emberek ... tanuljátok meg, hogy létezik egy összeesküvés ami szabadság helyett zsarnokságot, tehetség helyett tehetetlenséget, erény helyett feslettséget, kibontakozó szellem helyett tudatlanságot akar. ... E társaság a világ kormányzására tör. ... Egyetemes befolyás a célja .  A terv talán hihetetlennek tűnik, de ettől függetlenül igaz ... a világot nem érte még ilyen csapás .

Luchet ezután pontosan megjósolja a az eseményeket, melyek a következő négy évben bekövetkeztek .  Bemutatja a király helyzetét, aki kénytelen elismerni a fölötte álló erőket és jóváhagyni „utálatos rendszerüket,” majd pedig törekvő és megszállott csoport játékszerévé válik, mely hatalmába kerítette akaratát .

Látom amint az őt körülvevők szolgálatára kényszerül ... alantas embereket emel hatalomra és józan gondolkodását szégyenítő választások által lealázza ítélőképességét .

Mindez beteljesül a girondisták 1792-es uralkodása alatt .  Az 1793-as pusztítást ekképpen vetíti előre :

Nem azt akarom mondani, hogy az illuminátusok uralma alatti ország meg fog szűnni, hanem azt, hogy olyan megaláztatásba süllyed, hogy többé már nem lesz politikai jelentősége, a népesség csökkenni fog és a külföldre távozni nem akarók nem fogják a társadalom törődését és varázsát élvezni, sem pedig a kereskedelemét .

Luchet elkeseredett felhívással zárja sorait :

Világ urai, vessétek szemeteket a nyomorult tömegre, hallgassátok meg könyörgését .  Az anyák azt kérik, adjátok vissza fiaikat, a feleségek férjeiket, városaitok a tudományt, mely elmenekült belőlük, az ország polgárait, a föld művelőit, a vallás hívőit, a Természet hozzá méltó lényeit !

Öt évvel e sorok megírása után Franciaország élettelenül hevert, elpusztult az ipar és a kereskedelem és a Fouquier-Tinville vérpad felé haladó kordéját követő asszonyok férjeiket, gyermekeiket és testvéreiket követelték .  A jóslat beteljesült, de a történelemírás egy szót sem szól erről .  Luchet figyelmeztetése süket fülekre talált .

Luchet maga is felismerte meghallgatásának akadályát :  túl sok szenvedély érdekelt az illuminátusok rendszerének támogatásában, túl sok megszédített uralkodó, felvilágosultnak képzelvén magát, hajlandó elősegíteni népe szakadékba taszítását, pedig a rend vezetői soha nem fognak lemondani megszerzett hatalmukról és kincseikről .  Luchet hiába fordult a szabadkőművesekhez, hogy mentsék meg szervezetüket a megszálló a szektától :  „Lehetséges-e, hogy a szabadkőművesek szembe forduljanak az illuministákkal és megmutassák nekik, hogy ők a társadalom békességéért dolgoznak és nem pedig az ellen ?”  Ekkor még nem volt késő .  Ha az emberek felfigyelnének rá, még el lehetne hárítani a veszélyt .  Máskülönben „az idő sötétjébe nyúló szerencsétlenségek sorozatát ... örökké füstölgő föld alatti tűz időről időre való heves és elsöprő fellobbanásait” jósolja Luchet .  Ettől jobban nem is jellemezhető az elmúlt 150 év története .

Az Essai sur la Secte des Illuminés rendkívüli történelmi okmány, de ugyanakkor a legtitokzatosabb is .  Miért Luchet írta meg, ki együttműködött Mirabeauval a Galerie de Portraits megírásában ?  Miért csatolták Mirabeau Histoire Secrète de la Cour de Berlin című művéhez, aminek következtében az ő írásának tulajdonították ?  Miért ítélte el Barruel mint porhintés, amikor pontosan egyezett az ő nézetével ?  Nem találtam választ e kérdésekre .  Lehetetlen kétségbe vonni, hogy komolysággal és jó szándékkal íródott .  A tény, hogy az események előtt jelent meg, még értékesebbé teszi a összeesküvés valóságára vonatkozó bizonyságait mint Barruel tiszteletre méltó munkája .  Amit Barruel meglátott, azt Luchet előre látta .  Csak feltételezéseink lehetnek Mirabeau, válságban viselt szerepéről .  Egyik pillanatban a király minisztereit kereste, hogy figyelmeztesse őket a közelgő veszélyre, a másikban meg nagy erőnnyel lázadást szervezett. Következésképpen nem elképzelhetetlen, hogy biztatta Luchet-t leleplezése megírásában, de ugyanakkor maga részt vett a pusztító szervezkedésben .  Egy 1791-ben megjelent röpiratból, Mystères de la Conspiration, kiderül, hogy a forradalom teljes tervére vonatkozó okmányokat találtak iratai között .  A füzet kiadója elmondja, hogy a közzétett okmányok, Croquis ou Projet de Révolution de Monsieur de Mirabeau, Mirabeau kiadójának feleségénél, Madame Lejainál lettek lefoglalva 1789. október 6-án .  A francia királyság elleni támadás után az irat lefekteti, hogy „ezek a hidra fejű szörnyeteg legyőzésére tett elképzeléseim" :

Meg kell döntenünk minden rendet, el kell törölnünk a törvényeket, meg kell szüntetnünk minden hatalmat és anarchiába kell sodornunk a népet !  Az általunk hozott törvények talán nem lépnek hatályba azonnal, de, minden esetre, hatalmat kapván, a nép ki fog állni szabadságáért, amiről úgy hiszi megtarthatja .  Hízelegnünk kell hiúságának, éltetnünk kell reményeit és boldogságot kell ígérnünk neki tevékenységünk befejeztével!  Meg kell kerülnünk szeszélyeit és szervezeteit, mert a nép nagyon veszélyes törvényalkotó, csak olyan szabályokat hoz, amelyek egyeznek szenvedélyével és tudásának hiánya visszaéléshez vezet .  De, minthogy a nép olyan erőkar amit a törvényhozók szándékaik szerint mozgathatnak, szükségszerűen fel kell használnunk támogatását és utálatossá kell tennünk előtte mindent, amit elpusztítani szándékozunk és ábrándokkal kell meghintenünk útját !  Emellett, meg kell vásárolnunk az összes zsoldos írót, kik módszereinket népszerűsítik és a néppel tudatják kik az ellenségei, kiket mi megtámadunk .  A klérus, ami a közvélemény előtt a legnagyobb becsben áll, csakis a vallás gúnyolásával pusztítható el, megvetendővé tévén papjait és úgy mutatván be őket, mint képmutató szörnyetegek, ahogy Mohamed is előbb bemocskolta az arabok, szarmaták és szittyák pogány hitét, mielőtt megalapította vallását .  A rágalmaknak minden pillanatban további gyűlöletet kell kelteniük a papok iránt .  A forradalom idején megengedett, hogy eltúlozzuk gazdagságukat, az egyes papok bűneit mindannyiukra jellemzőnek tüntessük fel és mindenféle vétket tulajdonítsunk nekik .  Bajkeverés, gyilkosság, hitetlenség, szentségtörés, szintén elfogadható .

Le kell aljasítanunk a nemességet .  Megvetendő származást tulajdonítván nekik, elültetjük az egyenlőség csíráját, ami valójában soha nem valósulhat meg, de hízeleg az embereknek .  Fel kell áldoznunk a legmakacsabbakat és le kell rombolnunk birtokaikat, hogy példával szolgáljanak a többiek előtt, így, még ha nem is tudnánk teljesen megszüntetni az elfogultságot, legyengíthetjük és a nép, túlkapásaival majd elégtételt vesz hiúságukon és irigységükön, ami megadásra fogja kényszeríteni őket .

Miután bemutatja hogyan kell elcsábítani a katonákat kötelességüktől és miként kell a magisztrátusokat zsarnokokként feltüntetni, „minthogy a durva és tudatlan nép egyedül a rosszat látja,” az író elmondja, hogy csak korlátozott hatalmat szabad adni a helyi hatóságoknak .

Legyen rá gondunk, hogy ne kapjanak túl sok hatalmat. Zsarnokságuk túl veszélyes.  Alaptalan igazság tételekkel kell hízelegnünk a népnek, az adó csökkentését és egyenlő mértékét, több jövedelmet és kevesebb megaláztatást kell ígérnünk neki .  Az ilyen képzelgések azután majd feltüzelik az embereket és minden ellenállást eltörölnek .  Mit számít az áldozatok száma ?  A fosztogatás, rombolás és gyújtogatás, a forradalom velejáró tényezői .  Semmi sem lehet szent és Machiavellivel azonosulva mondhatjuk :  „Mit számít az eszköz, ha az embert céljához vezeti ?”

Vajon Mirabeau gondolatai voltak-e mindezek ?  Avagy az iratai között talált egyéb illuminátis okmányhoz hasonlóan, ezek is az összeesküvés programját képezték ?  Én az utóbbi feltételezés felé hajlok .  Minden esetre, az összeesküvők a felvázolt tervet követték .  Mirabeau barátja és bizalmasa, Chamfort, Marmontellel folytatott beszélgetésében elismerte :

A nemzet egy nagy csorda és csak a legelészésre gondol .  Jó pásztorokkal és juhászkutyákkal tetszés szerint terelhető .  A pénz és a zsákmány reménye mindenható az emberekkel szemben .  Mirabeau kedélyesen állapítja meg, hogy száz arannyal egész jó kis lázadást lehet csinálni.(13)

Egy másik kortárs ekképpen írja le a vezetők módszereit :

Mirabeau egyszer túláradóan kiáltott fel :  „E csőcselék megérdemli, hogy mi legyünk törvényhozói!”  Amint láthatjuk, az ilyen megnyilatkozások egyáltalán nem demokratikusak .  A szekta forradalmi tölteléknek használja a népet, ami a legjobb anyag útonálláshoz, melynek során megragadja az aranyat és nemzedékeket vet kínzásra .  Ez már tényleg a pokol szabályzata.(14)

A Projet de Révolutionban lefektetett, ezen pokoli szabályzatot megtaláljuk az utóbbi száz év későbbi okirataiban is — az Alta Vendita levelezésében, a Dialogues aux Enfers entre Machiavel et Montesquieuben, amit Maurice Joly írt, Bakunyin forradalmi kátéjában, a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvében és az orosz bolsevikok írásaiban .

Bármilyen kételyeink is legyenek ezen iratok hitelessége felől, az mindenképpen vitathatatlan tény, hogy már 1789-ben ez a machiavelliánus terv mozgatta a forradalmat, erőkarként használván a népet, hogy zsarnoki kisebbséget juttasson hatalomra .  Továbbá, hogy e legkorábbi „jegyzőkönyv” által bemutatott terveket napjainkra végrehajtották .  És az összes társadalmi forradalom szerzői titkostársaságokhoz kapcsolódtak .

Adrian Duport, a Franciaországot 1789. július 22-én elfogó nagy félelem szerzője, volt az, aki 1790. május 21-én az eszmeterjesztési bizottság előtt lefektette a rombolás hatalmas tervezetét .

Mirabeau megállapította a tényt, hogy a Franciaországban lezajlott sikeres forradalomnak Európa népei szabadságra ébresztőjének és a királyok örök álomba ringatójának kell lennie .

Duport elmondja, hogy bár Mirabeau úgy gondolja, a jelen helyzetben nem kell foglalkozniuk az ország határain túli területekkel, neki az a véleménye, hogy a francia forradalomnak elkerülhetetlenül „az összes trón bukásához kell vezetnie. ... Következésképpen siettetnünk kell a szomszédaink közötti hasonló forradalom kirobbanását .”(15)

A megvilágosított szabadkőművességnek tehát nem kisebb célja volt, mint a világforradalom .

Szükséges, hogy itt válaszoljak egyik bírálóm megjegyzésére, hogy a titkostársaságok szerepének hangsúlyozásával, a Világforradalomban eltávolodtam az orleánista összeesküvésre vonatkozó korábbi tételemtől .  Leszögezem tehát, hogy egy szót sem vonok vissza abból, amit a Francia Forradalomban az orleánista összeesküvésről írtam, az általam felforgatókként említett szabadkőműves kinövéstől kapott támogatás bővebb bemutatásával csupán további magyarázattal szolgálok hatékonyságára vonatkozólag .  Az orleánisták azért tudták ilyen rendkívüli ügyességgel és alapossággal véghez vinni terveiket, mert ők rendelkeztek a teljes kőműves szervezet felett és mert olyan emberek álltak mögöttük, kiknek a rombolás volt egyedüli szándékuk, s így olyan követőket tudtak ügyükhöz szervezni, kik nem csatlakoztak volna pusztán trónbitorlási kísérlethez .  Még Montjoie is, aki kifejezetten az Orléans-i herceg művének tekintette a forradalmat, érdekes megjegyzést tesz egyik későbbi munkájában, ami arra utal, hogy még sötétebb összeesküvés létezett azon szervezkedés mögött, aminek feltárásán dolgozott :

Nem foglalkozom annak megállapításával, hogy e gonosz herceg, azt képzelvén, saját érdekében tevékenykedik, nem-e egy láthatatlan kéz bábja volt, ami úgy tűnik forradalmunk minden eseményét előidézte abból a célból, hogy olyan vég felé vezessen bennünket, amit ma még nem látunk, de úgy gondolom nem lehet túl messze.(16)

Sajnos azonban többet nem foglalkozik e titokzatos kérdéssel.

A forradalom kezdetén tehát egy testületbe olvadt a orleánista szervezkedés és a szabadkőművesség .  Lombard de Langres írja :

1789-ben, Franciaországban több mint 2000 páholy tartozott a Grand Orienthez, melyeknek több mint 100000 tagja volt .  1789 első eseményei kizárólag kőműves cselekmények voltak .  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés minden forradalmárát beavatták a harmadik fokozatba .  Ebbe a csoportba tartozott duc d’Orléans, Valence, Syllery, Siéyes, Pétion, Menou, Biron, Montesquieu, Fauchet, Condorcet, Lafayette, Mirabeau, Garat, Rabaud, Dubois-Crancé, Thiébaud, Larochefoucauld és mások.(17)

De ide tartoztak még a girondista párt magját alkotó brissotisták és a rémuralom alakjai is :  Marat, Robespierre, Danton, Desmoulins .

Ezen hevesebb elemek, az Illumináti igaz követői, voltak azok, akik elsöpörték az egyenlőségről és testvériségről ábrándozó kőműves látnokokat.  Weishaupt példáját követve, a jakobinus vezetők is ókori neveket vettek fel .  Így lett Chaumette Anaxagoras, Clootz Anacharsis, Danton Horace, Lacroix Publicola, Ronsin Scévola.(18)  Ugyanezen mintát követve, a városok nevét is felcserélték és forradalmi naptárt vezettek be .  A jakobinusok vörös sapkája és lobogó haja is az Illumináti páholyaiból származik.(19)

De, annak ellenére, hogy e vérlegények hűségesen végrehajtották az Illumináti tervét, úgy tűnik, mégsem voltak az összeesküvés legbelsőbb titkainak beavatottjai .  Lombard de Langres elmondja, hogy a Convencio, az egyletek és a forradalmi ítélőszék mögött létezett „egy legtitkosabb konvenció [convention sécrétissime], mely május 31-e után mindennek irányítója volt .  Az Illumináti első számú beavatottjaiból álló, rettenetes erő volt ez, ami rabszolgájává tette a másik konvenciót .  E hatalom Robespierre és a kormány-bizottságok fölött állt ... magának kaparintotta a nemzet gazdagságát, mit a munkájukat segítő barátaik és testvéreik között osztottak szét .”(20)

Mi volt e rejtett hatalom célja ?  Pusztán egy bajor professzor agyában született, húsz évvel korábbi, pusztító terv volt-e, vagy már valami sokkal régebbi, rettenetes erő megjelenése, ami évszázadokon keresztül lappangott és Weishaupt és szövetségesei most felébresztettek ?  A középkori sátánizmus kitöréséhez hasonló rémuralom nem magyarázható anyagi indítékokkal .  A gyűlölet, kéjvágy és kegyetlenség orgiája nem annyira a gazdagok ellen irányult, mint inkább a szegények ellen, de legfőképpen a tudomány, művészet és szépség elpusztítására, az egyházak és minden olyan nemes és szent dolog lerombolására, amit az emberiség nagy becsben tartott .  Mi volt ez, ha nem sátánizmus?

A templomok megszentségtelenítésében és a feszület megtiprásában, a jakobinusok pontosan a fekete mágia előírásait követték .  „A pokol megidézésére szükségeltetik az illető vallásának bemocskolása és legszentebb jelképeinek lábbal tiprása .”(21)  Ez képezte a rémuralom előjátékát, mikor a kort átélők úgy erezték, a sötétség erőinek hatalma alá kerültek .

Tehát, a műveltség roncsában találta meg beteljesülését a közel tizennyolc évszázadon keresztül a kereszténység gyökereit rágó kabalizmus, titoktudás és rejtett összeesküvés .  Nem a Toledot Yeshu visszhangját halljuk-e Marquis de Sade istenkáromlásaiban, amint a zsidó rabszolgáról és a Galileai kicsapongó nőről beszél ?  Nem a templomosok titkos tételét halljuk-e Marat imádóinak átkozódásaiban, hogy Krisztus hamis próféta.) volt ?  Mind e hasonlóságok véletlenek lennének, avagy a keresztény hit ellenes, folyamatos összeesküvés eredményei?

Milyen szerepet játszottak hát a zsidók a forradalomban ?  Ezzel kapcsolatosan ismernünk kell a zsidók korabeli, franciaországi helyzetét!

1394-ben VI. Károly király kiűzte őket az országból és mint testület, megszűnt létük .  A tizenötödik század vége felé azonban bizonyos számú, Spanyolországból és Portugáliából kihajtott zsidónak engedélyezték, hogy Bordeaux-ban letelepedjen .  Ezen, sephardként ismert zsidók látszólag elfogadták a keresztény vallást és hivatalosan nem tekintették őket zsidónak, így II. Henrik jelentős kiváltságokat adott nekik .  Csak a tizennyolcadik század elején, a kormányzóság ideje alatt jelentek meg újra a zsidók Párizsban .  Ugyanakkor, Elszász valamivel korábbi bekebelezése ashkenaznak nevezett, német zsidókat csatolt a lakossághoz .

A forradalom alatti zsidó egyenjogúsítás kérdésének tárgyalásakor különbséget kell tennünk e két zsidó fajta között !  Mert, amíg a sephardok jó állampolgárok voltak és így nem estek üldöztetés alá, addig az ashkenázik, uzsorájuk és kizsákmányolásuk miatt, közutálatnak örvendtek és megfékező törvényeket hoztak harácsolásuk ellen .  A nemzetgyűlés zsidókról szóló vitája tehát főképp az elszászi zsidókkal foglalkozott .  1784-ben a Bordeaux-i zsidók XVI. Lajostól már további engedményeket kaptak .  1776-ban a portugál zsidók vallás és letelepedési szabadságot kaptak .  Az 1790. január 28-i rendelet, ami állampolgárságot adott a Bordeaux-i zsidóknak, már csak e felszabadítási folyamat utolsó simítása volt .  Azonban az ugyanezen kiváltság elszászi zsidókra való kiterjesztése óriási vitát váltott ki a nemzetgyűlésben .  Az elszászi parasztok pedig egyenesen fellázadtak ellene .  Tehát, a képviselők a nép nevében szólaltak fel a törvény ellen .  „A zsidók tizenhét évszázadon keresztül nem keveredtek más nemzetekkel — állapította meg Mauray abbé —, soha nem foglalkoztak mással, mint pénzforgalmazással .  Mindig a mezőgazdasági tartományok ostorai voltak, de soha egyikük sem nemesítette kezét az eke szarvával. ... Nem szabad üldözni őket és védelmezni kell mint egyéneket, de nem mint franciákat, mert soha nem válhatnak az állam polgárává .  Bármit is teszünk, ők mindig idegenek lesznek közöttünk .”

Monseigneur de la Fare, Nancy püspöke, hasonló vonalat követett :

Védelmet, biztonságot és szabadságot kell kapniuk, de nagy családunkba kell-e fogadnunk olyan törzset, ami idegen tőlünk és szüntelenül egy közös ország felé tekint, miközben földünk elhagyása után vágyódik ?  Kötelességem, hogy tiltakozzak ezen indítvány ellen .  Maguk a zsidók védelme is szükségessé teszi e tiltakozást .  A nép elborzad tőlük és Elszászban gyakran esnek népfelkelés áldozatául.(22)

Amint láthatjuk, nem üldöztetésről van szó, hanem egy olyan néppel szembeni védekezésről, amely szándékosan elszigeteli magát a közösség többi részétől, hogy saját céljait kövesse .  A Bordeaux-i zsidók maguk is felismerték a veszedelmet, amit az elszászi zsidók rájuk zúdíthatnak és 1790. január 22-én a nemzetgyűlésben határozottan elhatárolták magukat az askenázik erőszakos követeléseitől :

Úgy gondoljuk, helyzetünk nem lenne nyílt vita tárgya, ha az elszász-lotaringiai, metzi, touli és verduni zsidók nem álltak volna elő bizonyos követelésekkel .  Még nem tudjuk pontosan, hogy mik ezek a követelések, de amennyire a lapokból megállapítható, egész rendkívüliek lehetnek, mert ezek a zsidók külön kormányzatot kívánnak, sajátos törvényeket akarnak és elkülönült állampolgárokként szeretnének élni .

Ami minket illet, franciaországi helyzetünk már régóta rendeződött .  1550-óta állampolgárok vagyunk .  Birtokaink vannak, amiket korlátozás nélkül növelhetünk.  Nekünk nincsenek saját törvényeink, bíróságaink és tisztségviselőink.(23)

Magatartásukkal, a sephardok olyan példát állítottak, ami, ha hitsorsosaik is követték volna, eloszlathatta volna az ellenük érzett előítéletet .  A közösség többi részével szembeni zsidó összetartás volt az, ami aggodalmat keltett a francia polgárokban .  Harminc évvel korábban a párizsi kalmárok tiltakozást nyújtottak be a zsidók bebocsájtása ellen, mert ezen összetartásuk veszélyeztette a kereskedelem tisztaságát :

A francia kalmár maga folytatja üzletét .  Minden kereskedő-ház magában áll .  A zsidók viszont híg ezüst cseppjei és a legkisebb dőlésre egy tömbbe szaladnak.(24)

De, minden tiltakozás ellenére, 1791 szeptemberben egyenjogúsították az elszászi zsidókat, mire a zsinagógákban himnuszokat zengtek .

Viszont, hogy a zsidók milyen szerepet játszottak a forradalom kavargásában, azt képtelenség pontosan megállapítani, mert a kortársak csak elvétve jelölték meg őket .  Úgy tűnik, a zsidó írók e ponton sokkal többet tudnak mint mások .  Léon Kahn, a zsidók forradalomban viselt szerepéről szóló, dicsőítő művében(25) olyan zsidókra bukkanhatunk, akiket meg Drumont sem vett észre .  Azt olvashatjuk e könyvben, hogy egy Rosenthal nevű zsidó vezette azt a légiót, amit La Vendée ellen küldtek, de megfutamodott,(26) később pedig sok panasz ért amikor a templomnál a királyi család védelmére alkalmazták .  Egy Zalkind Hourwitz nevű zsidó volt azok között, akik a klérus ellátásának megakadályozásán dolgoztak .  Egy Lang nevű zsidó volt az, aki augusztus 10-én a Tuileries palotában, a lépcső aljánál megölt három svájci testőrt.(27)  Zsidók lopták el 1792. szeptember 16-án a korona ékszereket .  Clootz és egy Pereyra nevű zsidó volt az, aki 1793 novemberben fenyegetéssel arra kényszerítette Gobel érseket, hogy tagadja meg vallását.(28)

Ezen tények ismeretlenek voltak előttem amikor a Francia Forradalmat írtam .  Az igazság az, hogy fel sem merült bennem együttműködésük és egyedül Ephraïmot említettem meg mint zsidót, akit az illuminátus II. Frigyes-Vilmos és Bischoffswerder küldött Franciaországba .  Kahn elmondja, hogy Ephraïm fontosabb szerepet játszott, mint amit én tulajdonítottam neki .

Bármily sokat mondóak is ezek a tények, nem döntik el annak kérdését, hogy a zsidóság testületként vett-e részt a francia királyság és a katolikus vallás megdöntésében. Mindazonáltal az is igaz, hogy maguk büszkélkedtek forradalmi buzgalmukkal .  1789-ben a nemzetgyűlésben előadták :

Francia Birodalom megújítói, nem kívánhatjátok, hogy megszűnjön állampolgárságunk, hiszen az elmúlt hat hónapban híven elláttuk minden kötelességünket és a forradalom előmozdításában mutatott buzgalmunkat nem azzal kellene jutalmaznotok, hogy megtagadjátok tőlünk az elért eredményeket. ... Mi, mind jó állampolgárok vagyunk és ki merjük mondani, hogy az emlékezetes forradalomban mindannyiunk bizonyította magát.(29)

Azonban úgy tűnik, tevékenységükben alig játszott szerepet a vallási buzgalom, mert már a forradalmat meg-előzően is szabadon gyakorolhatták vallásukat .  Amikor elindult a vallás ellenes hadjárat, sokuk teljes szívvel vetette magát a támadásba, mely, az összes hittel együtt, a júdaizmusra is kiterjedt .  Tehát a köd havának 21. napján, amikor Párizsban az Értelem Örömünnepe folyt, izraelita küldöttség jelent meg a nemzetgyűlés előtt és „a Hegy kebelén elhelyezte díszeit, miket a Saint-Germain külvárosban lévő templomból hozott el.”  Ugyanebből az alkalomból :

A Találkozó forradalmi bizottsága kereszteket, napokat, kelyheket, papi palástokat és vallási ékszereket vitt az általános tanács elé .  A bizottság egyik tagja megjegyezte, hogy a tárgyak között sok zsidó kegytárgy volt .  Benjamin Jacob, Mózes, Ábrahám és Jákob vallásának papja, hitsorsai nevében azzal a kéréssel állt elő, hogy e tárgyakat ne egy szekta holmijainak tekintsék .  A bizottság egy másik tagja elismeréssel adózott az eddig zsidó polgárok hazafias buzgalma előtt .  Majdnem mindegyikük megelőzte a forradalmi bizottság óhaját és maguk hozták el ereklyéiket és dísztárgyaikat, melyek között ott volt a Mózesnek tulajdonított palást is.(30)

A fagy havának 20. napján, a Szabadság Templomában Alexandre Lambert polgártárs, egy zsidó gyermeke, szóba hozta a zsidó vallás előítéleteit és heves kirohanást intézett az összes vallás ellen :

Bebizonyítom nektek polgártársak, hogy minden isten-tiszteleti forma megalázó az embere és az istenségre nézve .  Nem filozófia által fogom ezt bizonyítani, mert azt nem ismerem, hanem kizárólag az értelem fényével .

Előbb elítélte a katolikus és a protestáns vallás gonoszságait, utána pedig a júdaizmus képtelenségeit és uraskodását .  Ráförmedt Mózesre, majd kijelentette :

Nem a néptől ered a hamisság, amivel a zsidókat vádolják, hanem a rabbiktól.  Vallásuk csak öt százalék kamatot engedélyez társaiknak adott kölcsöneikre, viszont a katolikusoktól annyit szedhetnek amennyit akarnak .  Reggeli imáinkban az is megengedett, hogy Isten segítségét kérjük egy keresztény elkapásához .  De több is van polgártársak .  Ha egy zsidó zsidóval szemben téved az eladáskor, köteles jóvátételt fizetni .  Viszont ha egy keresztény véletlenül többet fizet, azt nem kell visszaadni .  Micsoda utálatosság !  És honnan ered mindez, a rabbiktól .  Kik váltották ki száműzetésünket ?  Papjaink.  Polgártársak, minden másnál jobban meg kell tagadnunk a vallást, ami szolgai szokásokra kényszerít bennünket és megakadályozza, hogy jó állampolgárok legyünk !(31)

Tehát, láthatóan nemzeti előbbre jutás indította a zsidókat a forradalom támogatására .  Rengeteget nyertek a régi rendszer megdöntésével .  Léon Kahn írja,(32) hogy egy korabeli lap 1796-ban megkérdezte :  „Pénzügyi fogás volt tán a forradalom ?  Bankárok spekulációja?”  Prudhommetól tudjuk, hogy mely fajhoz tartoztak a felfordulásból hasznot húzó pénzemberek.(33)

De, ha a zsidók forradalomban viselt szerepe homályban is marad, az teljesen világos, hogy mekkora részt vállaltak az Illumináti bizottságaivá tett titkostársaságok mesterkedéseiben .

Ezen összeesküvés volt az, ami az 1796-os babouvista felkelésben újra megmutatta létét .  Babeuf halála után, társai és Bounarotti, Marat testvérének támogatásával, létre hozták az Őszinte Barátok kőműves páholyt, ami kapcsolatban állt a genfi Philadelphekkel, és, a Magasztos és Tökéletes Kőművesek Rendjével "Diacre Mobile"-jeként, három új fokozatot vezettek be, amiben a rózsakeresztes INRI-t, Justum necare reges injustos-ként értelmezték.(34)

Hogy a világforradalmat előkészítő egyes összeesküvéseket miként osztották ki, az egyelőre nem állapítható meg bizonyossággal .  De, mint a jelenlegi mozgalom esetében is, nem szabad szem elől tévesztenünk összetett természetét .  Valószínűleg főként nagy Frigyes műve lehetett és elképzelhető, hogy az orleánisták francia király elleni szövetkezése nélkül semmi sem lett volna belőle. Ugyanakkor az is igaz, hogy a megvilágosított szabadkőművesség felhasználása nélkül az Orléans-i herceg bizonyára nem tudta volna irányítani a forradalom erőit. Továbbá, még ezután kell felderíteni, hogy a zsidók mennyire pénzelték a mozgalmat, ami, a mostani bolsevista összeesküvéshez hasonlóan, láthatóan kimeríthetetlen pénztárral rendelkezett .  Ezidáig még csak az első lépések történtek meg a francia forradalom mögötti igazság felderítésére .

Egy tizenkilencedik századi író véleménye szerint, teljességgel nemzetközi természetű volt a forradalmat megszervező szekta :

Sem franciák, németek, olaszok vagy angolok nem voltak a forradalom elindítói.  Sötétségben született és felnőtt, sajátos nemzet tagjai voltak ők, kik a művelt nemzetek között éltek és az volt a céljuk, hogy minden népet uralmuk alá vonjanak.(35)

Érdekes, hogy majdnem szórul-szóra ugyanezt mondta Brunswick herceg is, a német szabadkőművesség nagymestere, az Illumináti és a Szigorú Szertartás tagja.  A herceg talán azért, mert a forradalom már elvégezte a francia királyság lerombolását és most már Németország biztonságát fenyegette, vagy azért, mert őszintén kiábrándult szervezetéből .  1794-ben nyilatkozatot küldött minden páholyba, ami kijelentette, hogy a szabadkőművességet annyira átszőtte e hatalmas szekta, hogy a rendnek egy időre meg kell szűnnie .  Szükséges, hogy szó szerint idézzünk e fontos okmányból :

A jelenlegi forradalom által a politikai és erkölcsi világban előidézett egyetemes vihar közepette, a legfőbb megvilágosodottság és teljes vakság ezen korszakában, igazság és emberiség ellenes bűn lenne továbbra is fátyol mögött hagyni azokat a dolgokat, mik a múlt és a jövő eseményeinek egyedüli nyitját adhatják .  Olyan dolgok, melyek emberek ezreinek mutathatják meg, hogy követett útjuk az ostobaság vagy a bölcsesség ösvénye volt-e .  Mindez rátok, az összes fokozatok és minden titkos szervezetek VV-ire és FF-jeire vonatkozik .  Végre félre kell húzni a függönyt, hogy az elvakított szemek megláthassák a fényt, amit mindig kerestek, de amelynek csak néhány, félrevezető sugarát pillanthatták meg .

A sötétség szárnyai alatt emeltük épületünket .  A sötétség eloszlott és még a sötétségtől is elborzasztóbb fény üti meg hirtelen szemünket .  Azt látjuk, hogy építményünk omladozik és törmelékeivel fedi be a földet .  Azt látjuk, hogy kezeinkkel többé nem tudjuk megállítani a rombolást .  Ez az, amiért elbocsájtjuk állványaikról az építőket .  Utolsó kalapácsütéssel lebontjuk a fizetség oszlopait .  Üresen hagyjuk a templomot és az utókorra testáljuk a nagy művet, mely majd újra felépíti romjaiból és befejezi a munkát .

Hatalmas szekta emelkedett fel, mely az ember javát és boldogságát tette jelszavává, miközben a sötétségben összeesküvésen szervezkedett, ami az emberi boldogságot tette prédájává .  Mindenki ismeri e szektát .  Tagjai nem kevésbé ismertek, mint neve .  Ők azok, kik annyira aláásták a rendet, hogy végül megdőlt .  Ők mérgezték meg az emberiséget és vezették nemzedékekre tévútra .  Az ő munkájuk az emberek között fortyogó erjedés .  A nemzetek politikai büszkeségére alapították kielégíthetetlen törekvésük terveit .  Alapítóik ültették a népek fejébe e büszkeséget .  A vallás lejáratásával kezdték működésüket .  Emberi jogokat találtak fel, melyek még a Természet könyvében sem találhatók meg és arra biztatták az testvéreket, hogy ezen állítólagos jogok nevében ragadják el a hatalmat fejedelmeiktől .  Beszédeikben és cselekedeteikben felfedték a társadalmi kötelékek és mindenféle rend megszüntetésére szőtt tervüket .  Elárasztották a világot kiadványaikkal.  Minden rétegből tanoncokat toboroztak .  Hamisan, más szándékot állítva, félrevezették a legéleseszűbb embereket is .  A mohóság magvait vetették el a fiatalság szívében és csábításaikkal a legkielégíthetetlenebb szenvedélyeket ébresztették fel benne .  Hajthatatlan büszkeség és hatalomvágy volt a szekta egyedüli mozgatója .  Vezetői nem kevesebbre vetették szemeiket mint a világ trónjaira és arra, hogy éjféli egyleteik hatalmába kerüljenek a nemzetek kormányai .

Ez az, ami történt és történik .  De láthatjuk, hogy a fejedelmek és az emberek nem veszik észre hogyan és miképpen zajlik mindez .  Ezért kell őszintén kimondanunk :  A rendünkkel való visszaélés és titkunk félreértése okozta a világot ma eltöltő politikai és erkölcsi romlást .  Nektek, beavatottaknak, csatlakoznotok kell hozzánk és fel kell emelnetek hangotokat, hogy a népek és a fejedelmek megtudják, egyedül rendünk apostolai voltak és lesznek a mai és eljövendő forradalmak elindítói .  Tisztességünkről és kötelességünkről kell biztosítanunk az embereket és a fejedelmeket, s arról, hogy szervezetünk nem bűnös e gonoszságokban .  De, teljes önfeláldozásra van szükség ahhoz, hogy hatásosan és hihetően bizonyítsuk a népnek és a fejedelmeknek kijelentéseink őszinteségét .  Hogy kitéphessük a visszaélés és tévedés gyökereit, egy időre fel kell oszlatnunk az egész rendet !  Az utókor számára megőrizzük az alapokat, mely majd megtisztítja őket, hogy jobb időkben az emberiség hasznára legyen szent szövetségünk.(36)

Tehát, a német szabadkőművesség nagymesterének véleménye értelmében, egy szabadkőművességen belüli titkos szekta váltotta ki a francia forradalmat és ez fogja kirobbantani a jövőbeli forradalmakat .

Három évvel Brunswick herceg nyilatkozata után, megjelentek Barruel, Robison és mások könyvei, melyek leleplezték az egész összeesküvést .  Mondták már, hogy ezek a könyvek nem találtak visszhangra .  Ennek épp ellenkezője az igaz.  Barruel könyve nyolc kiadást ért meg és, Robison könyvével együtt, Angliában akkora hatást ért el, hogy a parlament 1799-ben törvényileg betiltott minden titkostársaságot, kivéve a szabadkőművességet .

... Barruel könyvének az volt a fő célja, hogy megmutassa, a Grand Orient és az Illumináti volt felelős a francia forradalomért és, hogy három évvel az első robbanás után ugyanolyan tevékenyek voltak mint valaha. .. .

Amikor véget ért a rémuralom, a forradalom alatt egyletekkel felváltott kőműves páholyok újra megnyíltak és a tizenkilencedik század elejére már ugyanolyan virágzó állapotot értek el mint korábban .  Közel 1200 páholy működött Franciaországban a Birodalom idején .  Tábornokokat, magisztrátusokat, művészeket, bölcseket és mindenféle kiemelkedő személyiségeket avattak be a rendbe .  Cambacérés herceg, a Grand Orient nagymestere volt a legnevesebb közülük .

E korszakban azt látjuk, hogy Weishaupt újra tevékeny a szabadkőművesség színfalai mögött .  A Benjamin Fabre által megjelentetett Eques a Capite Galeato, más fontos kőműves levelezés mellett, közzé tesz egy levelet, amit Pyron, az olasz Grand Orient párizsi képviselője írt Marquis de Chefdebeinnek, 1808. szeptember 9-én .  Ebben említés van a „bav.-i szekta egyik tagjáról,” aki felvilágosítást kért bizonyos szertartások ügyében .  1808. december 29-én Pyron megint azt írja :  „A B.-i szekta alatt W. szektáját értem.”  1809. december 3-án pedig teljesen világosan kifejti :  „Soraim másik titokzatos szava meg Weis=pt-ot jelenti .”

Fabre rámutat :

Semmi kétség többé, hogy itt Weishauptról van szó, de láthatjuk, hogy még nem teljes egészében szerepel neve .  El kell ismernünk, hogy Pyron nagyon óvatos volt Weishaupt ügyében !  Az emberben felmerül a kérdés, mi lehetett Weishaupt különleges fontosságú szerepe az Első Birodalom alatti szabadkőművességben, mikor állítólag már az illuminizmus 1786-os pere óta nem vett részt a kőműves mozgalomban ?(37)

Marquis de Chefdebiennek viszont nem voltak illúziói Weishaupt szerepéről.  Mindig szemben állt mesterkedéseivel és 1806. május 12-én ezeket írta a szabadkőműves Rœttiersnek, aki az elszigetelt kőműves páholyok veszélyéről kérdezte :

Tiszteletes testvérem, elszigetelt páholyok voltak-e ahol Fülöp és Robespierre iszonyatos összeesküvését kieszelték ?  Elszigetelt páholyokból származtak-e a neves személyiségek, kik a Hotel de Ville-be gyűltek és forradalmat, pusztítást és merényletet terveltek ki ?  Nem az összekapcsolt és egymásnak alárendelt páholyokban vezette-e be a szörnyeteg Weishaupt próbáit és dolgozta ki rettenetes alapelveit ?(38)

Ha tehát Chefdebien a forradalom előtt tényleg az Illumináti tagja volt, akkor ez bennfentes bizonyíték Barruel igazára .  Azonban Chefdebien bármennyire is kiábrándult az Illuminátiból, megtartotta szabadkőműves kapcsolatait, ami arra utal, hogy még ha felforgatók voltak is a Grand Orient tételei, nem a szabadkőművesség, hanem az Illuminati volt az, ami megszervezte a világforradalom első szakaszát képező francia forradalmat .  Ahogy Dillon írja :

Ha Weishaupt nem lett volna, a francia forradalom miatti ellenérzés következtében a kőművesség bizonyára elvesztette volna hatalmát .  Ő azonban olyan felépítést adott neki, ami lehetővé tette, hogy túlélje az elnyomást és napjainkban megint erőre kapjon, a jövőben pedig még inkább erősödni fog, míg a kereszténységgel való végső összecsapása el nem dönti, hogy Krisztus vagy Sátán fog-e uralkodni a földön.(39)

A tizenkilencedik század elején tehát, az illumin-izmus ugyanúgy élt mint valaha .  Joseph de Maistre, ki ebben a korban élt, minduntalan felhívja a figyelmet erre a veszélyre. Nem a megvilágosodottságra vonatkozik-e Lenôtre munkájának egyik sejtelmes kitétele ?  Ismerőseivel folytatott beszélgetése során Savine állítólag „utalást tett egy nemzetközi szektára, ami minden másnál erősebb és mindenütt szemei és karjai vannak és ma Európát kormányozza .”(40)

Amikor a Világforradalmat írtam, még nem tudtam e fontos okmányokról, melyek bizonyítják, hogy az Illumináti még Napóleon alatt sem szűnt meg, hanem megalapítása óta folyamatosan működött .  Lombard de Langres 1820-ban az írta, a köd havának 18. napjától 1813-ig eltűntek a jakobinusok, utána pedig megállapította :

Ezen a ponton eltűnik a szekta .  Csupán bizonytalan töredékek és indítványok vezetnek bennünket e korszakban .  Az illuminizmus szövetkezésének okmányai a birodalmi rendőrség ládáiban vannak eltemetve .

De, napvilágra került e ládák tartalma .  Elvitték őket a Nemzeti Levéltárba és nyilvánosság elé tárták az Illumináti ármánykodását bizonyító okmányokat.  Többé tehát nem lehet szó abbék, skót professzorok vagy amerikai lelkészek képzelgéseiről, kik mumusokkal ijesztgetik a világot .  A császár vigyázó szemei elé tárt, száraz hivatalos jelentések hidegen és szenvedély nélkül mondják el amit íróik az illuminizmus állam elleni veszélyességéről megfigyeltek .

Bizonyos Fraçois Charles de Berckheim, a Mayence-i császári rendőrbiztos küldte a legrészletesebb jelentéseket.(41)  Maga is szabadkőműves volt, tehát nem lehettek előítéletei a titkostársaságokkal szemben .  1810. október 10-én azt írta, hogy a nem régiben kezébe került Essai sur la Secte des Illuminés című kiadvány felkeltette figyelmét az Illumináti iránt .  Mint kortársai, először ő is Mirabeaunak tulajdonítja az írást .  Ezután rákérdez, hogy létezik-e még a szekta és ha igen, tényleg olyan „rettenetes gazemberek szövetsége-e, ahogy azt Mirabeau leírja.”  Továbbá azt tudakolja, hogy vajon egyesült-e az illuminátusok két szektája és mik jelenlegi céljaik .  Szabadkőművesekkel folytatott beszélgetése még inkább felkelti aggodalmát .  Az egyik legjobban értesült kőműves elmondja neki :  „Elég sokat tudok ahhoz, hogy bizonyos legyek benne, a királyi kormányzatok és mindenféle hatalom megdöntése az illuminátusok megfogadott célja .”

Berckheim ezután hozzálát, hogy ismereteket gyűjtsön .  Ennek eredményeként megállapítja, hogy az illuminátusoknak egész Európában vannak beavatottjaik és mindent megtesznek, hogy alapelveiket a páholyokba juttassák és terjesszék a kormányok elleni felforgatás eszméjét .  Megállapítja, hogy az illuminizmus egyre félelmetesebb erővé válik és attól tart, hogy a királyok és a nemzetek sokat fognak szenvedni ha az előrelátás és józan gondolkodás meg nem állítja e rettenetes gépezetet [ses affreux ressorts] .

1813. január 16-án Berckheim ezt írta a rendőrminiszternek :

Uram, arról tudatnak Heidelbergből, hogy az illuminizmus nagy számú beavatottja él ott .  Ezek az urak ismertetőjelként arany gyűrűt viselnek balkezük harmadik ujján .  A gyűrű belsején egy rózsa van, aminek a közepén egy alig észrevehető horpadás található.  Ha tűvel megnyomjuk e horpadást, a két arany kör ketté nyílik .  Az egyik kör belsején az olvasható :  „Légy német, ahogy lenned kell!”  A másikon pedig „Pro Patria .”

Látható, hogy bármennyire felforgatók voltak is az Illuminati eszméi, a német hazafiságot nem támadták. Napjainkig kitapintható a mozgalom e látszólagos kettőssége .

1814-ben Berckheim elkészítette jelentését a németországi titkostársaságokról .  E jelentés annyira fontos a mai forradalmi mozgalom működése megvilágításának szempontjából, hogy hosszan kell idéznem belőle... : (42)


Az általánosságban Illuminátiként ismert szervezet a legrégebbi és legveszélyesebb, melynek gyökerei a múlt század közepére nyúlnak vissza .

Bajorország volt bölcsője és azt tartják, hogy jezsuita főnökök voltak alapítói.  Azonban ez a vélemény bizonytalan alapokon nyugszik .  De, bárhogy is legyen, rövid idő alatt sokat fejlődött és a bajor kormány szükségesnek látta, hogy intézkedéseket hozzon ellene és számos főbb vezetőjét száműzte .

Viszont nem tudta felszámolni a gonoszság gyökerét .  A Baváriában maradt illuminátusok kénytelenek voltak sötétségbe burkolódzni, hogy elkerülhessék a hatóság kutató szemeit, aminek következtében még veszélyesebbé váltak .  Az ellenük hozott szigorú lépések, melyeket üldöztetésként tüntettek fel, új megtérteket gyűjtöttek hozzájuk, miközben a száműzött vezetők más országokba is elvitték a szervezet eszméit .

Tehát néhány év alatt az Illumináti Németország szerte megsokszorozta melegágyait és eljutott Szász- Porosz- Svéd- és Oroszországba is .

A pietisták ábrándozásai már régen összekeveredtek az illuminátusok elképzeléseivel. A szekta megjelöléséből adódott ez a hiba, ami első pillantásra azt sugallja, hogy tisztán vallási elszántságról és titokzatos formáról van szó, mely születésekor kénytelen volt elfedni alapelveit és céljait .  Azonban a szervezetnek mindig voltak politikai hajlamai is .  Ha még mindig vannak is titokzatos vonásai, ez csak azért van, hogy a vallási megszállottság erejével támogathassa magát és látni fogjuk, hogy milyen ügyesen tudja ezt felhasználni .

Az illuminizmus tételei mindenféle királysággal szemben felforgatást hirdetnek .  A korlátlan szabadság és a teljes (le)egyenlősítés a szekta alapvető tétele .  Minden erőfeszítésében arra törekszik, hogy elszakíthassa az uralkodót az állam népéhez kötő láncot .

Semmi kétség, hogy egyes jelentős főnökök, kik között sok vagyonos, előkelő születésű és tekintélyes személyiség van, nem e népámító ábrándok megszédültjei .  Ők azt remélik az általuk felkavart érzelmektől, hogy segítségükkel hatalmat nyerhetnek, de legalábbis növelhetik vagyonukat és hitelüket .  Az elmélyültek tömege azonban vallásosan hisz e tételekben és, hogy elérhesse az előtte feltárt célkitűzéseket, szüntelen ellenséggel viseltetik az uralkodók iránt .

Az illuminátusok lelkesedéssel üdvözölték a Franciaországot 1789 és 1804 között elárasztó gondolatokat .  Talán nem maradtak kívül az 1789-es és az az utáni évek robbanását előkészítő szervezkedésből .  De ha nem is vettek volna részt közvetlenül e mesterkedésekben, az mindenképpen kétségtelen, hogy nyíltan támogatták a belőlük kialakult rendszert .  A Németországba hatoló köztársasági hadseregek szövetségesekre találtak e szekta tagjaiban, ami még inkább veszélyes volt az uralkodókra nézve, mert ők nem ébresztettek gyanút .  Bizonyosan mondhatjuk, hogy legalább egy köztársasági tábornok az illuminátusokhoz fűződő kapcsolatainak köszönhette sikerét .

Tévedés lenne összetéveszteni az illuminizmust a szabadkőművességgel .  Esetleges hasonlóságai ellenére, e két szervezet teljesen eltér egymástól .  Az igaz, hogy a skót rítus magasabb fokozatú kőművesei között van néhány illuminátus, de nagyon gondosan ügyelnek rá, hogy ezt ne tudják róluk .

Sokáig azt gondolták, hogy a szervezetnek nagymesterei vannak, akik az elgondolások kiinduló pontjai .  E pontokat az északi fővárosokban, Párizsban, de még Rómában is keresték .  E tévedés egy másik hibás véleményt is szárnyra keltett .  Azt képzelték, hogy a jelentősebb városokban páholyai voltak, ahol beavatásokat hajtottak végre és közvetlen utasításokat kaptak a társaság központjától .

Ha ilyen lett volna az Illumináti felépítése, akkor nem sokáig tudott volna megbújni a vizsgálatok elől, melyek ellene indultak .  Az ilyen összejövetelek, szükségszerű tömegükkel és az elengedhetetlen helységekkel, mint a kőműves páholyok is, mindenképpen felkeltették volna a magisztrátusok figyelmét .  Nem lett volna nehéz bejuttatni egy-két ügynököt, akik hamar megismerhették volna a szekta titkait .

A következők amiket határozottan megállapítottam az Illumináti szervezeti felépítéséről :

Először is megjegyezném, hogy melegágyak kifejezés alatt nem meghatározott gyülekezési helyeket értettem, hanem olyan körzeteket, ahol a szervezetnek sok tagja él.  Ezek a személyek látszólag egymástól elszigetelve élnek, de valójában megbeszélik elképzeléseiket, azonos véleményen vannak és közös célt követnek .

Igaz, hogy a szervezetnek eleinte voltak gyűlései, ahol a befogadások lezajlottak, de a belőlük eredő veszély arra késztette őket, hogy felhagyjanak ezen szokásukkal. Eldöntötték, hogy minden beavatottnak joga legyen saját maga beszervezni olyanokat, akiket a szokásos próbák után megfelelőnek lát .

A szekta kátéja csak kevés cikkelyből áll, amit egy alapelvbe sűríthetünk :

Megerősíteni az emberek uralkodóik elleni érzelmét és minden módszerrel a királysági rendszerű kormányok bukásáért dolgozni, hogy helyükre teljes függőségi rendszer kerülhessen .  Bármi, ami e cél felé mutat, a szervezet szellemét követi .

A beavatásokkal nem jár együtt képzelgő szertartás, mint a kőművességben, hanem egyenesen a célra törnek és hosszú erkölcsi próbákkal biztosítják, hogy az illető hűséges és meg-bízható lesz .  Mellőzik az esküket, fenyegetéseket és a vallási szertartásokat .  Csak arra kötelezik a befogadottat, hogy szigo-rúan tartsa meg a szervezet titkait és rendíthetetlenül terjessze a belé sulykolt tanokat és minél több megtértet gyűjtsön .

Kétségtelenül hihetetlennek tűnhet, hogy bármiféle összhang legyen a szervezetben és, hogy egymástól távol élő, fizikai kötelék nélküli emberek gondolataikat egymással közöljék, terveket készítsenek és a kormányoknak félelemre adjanak okot, azonban létezik egy láthatatlan lánc, ami összeköti a szervezet szétszórt tagjait .  Íme néhány láncszem :

Az azonos városban élő beavatottak általában ismerik egymást, hacsak a város lakóinak és a beavatottaknak száma nem túl magas .  Ez utóbbi esetben több csoportra oszlanak és olyan tagokon keresztül tartják a kapcsolatot, akiknek más csoportokban is vannak ismerőseik .

E csoportok is feloszlanak vagyoni, méltósági, jellembeli, ízlésbeli, stb. egyletekre, melyek mindig csupán öt-hat tagból állnak, kik ilyen vagy olyan ürüggyel összejönnek egyikük házában, ahol megvitatják nézeteiket, egyeztetik módszereiket és közvetítőkön keresztül utasításokat kapnak. Ugyanezen közvetítőkön keresztül terjesztik saját elgondolásaikat .  Magától értetődő, hogy az egyes csoportok azonos irányba fognak haladni és, hogy egy nap elegendő lehet egy nagyobb város minden csoportjának elérésére .

Ezzel a módszerrel, az Illumináti, bármiféle nyilvánvaló szervezet és vezetők nélkül, a Rajnától a Néváig, a Balti-tengertől a Dardanellákig, egyöntetűen és folyamatosan azonos célok felé tud haladni anélkül, hogy olyan nyomot hagyna, ami leleplezné céljait vagy gyanút keltene tagjai iránt. A legbuzgóbb rendőrség is kudarcot vall ilyen szervezettel szemben .

Minthogy a felfogás erejében rejlik az illuminátusok legfőbb hatalma, kezdettől fogva arra összpontosítottak, hogy olyan emberek közül gyűjtsenek híveket, akik foglalkozásukon keresztül közvetlen befolyást gyakorolnak az emberek gondolkodására :  írók, bölcselők és, mindenek felett, professzorok .  Az utóbbiak székeikben, az előbbiek írásaikban, a szekta eszméit terjesztik, miket különböző formákba rejtenek .  A közönséges szemmel gyakorta nem látható csirákat ezután társaságaikban kifejlesztik és a legkevésbé éleseszűek számára is érthetővé teszik .  Mindenek felett az egyetemek azok, ahol az Illumináti mindig nagy számú követőre talál .  A szervezethez tartozó professzorok első sorban a tanulóik jellemét veszik szemügyre .  Ha a diák élénk gondolkodásról és buzgó képzelőerőről tesz bizonyságot, a szekta tagjai azonnal kinyúlnak felé és a zsarnokságról, önkényuralomról és az emberek jogairól duruzsolnak füleibe .  Mielőtt még bármi jelentőséget is csatolhatna e szavakhoz, ahogy évei telnek, a számára kiválasztott könyveket olvasva és értekezéseket hallgatva, fiatal agyában kifejlődnek az elültetett csirák.  Hamarosan forrni kezd képzelete és a történelem és csodás hagyományok felhasználásával a legvégsőkig fűtik lelkesedését és mielőtt még a titkos szervezetről hallana, máris az uralkodó bukásának elősegítése tűnik a legszentebb dolognak számára .

Utoljára, amikor már teljesen magukkal ragadták, és több éves próbatétel biztosítja titoktartását és odaadását, tudatják vele, hogy Európa országaiban szétszórva milliók vannak kik osztják nézeteit és reményeit és, hogy titkos lánc köti össze ezen óriási családot és, hogy az általa hőn óhajtott cél előbb vagy utóbb beteljesül .

Az eszmeterjesztést csak elősegítik a diák egyletek, ahol olvasásra, vívásra játékra vagy pusztán kicsapongásra gyűlnek össze a tanulók .  Az illuminátusok beszivárognak az ilyen csoportokba és propagandájuk terjesztésének melegágyaivá teszik őket .

Ez hát az a módszer, ami által a szervezet kezdetétől fogva napjainkig előre halad.  A felsőbb osztályok gyermekeinek gondolatát mérgező csírák elültetésével, a diákok gondolatainak életüket szabályzó renddel homlokegyenest szemben álló eszmékkel való traktálásával és az uralkodóhoz fűződő kötelékeik elszakításával érte el az Illumináti legnagyobb toborzási sikerét és gyűjtött soraiba olyanokat, akiket országukban a trón és a számukra megbecsülést és kiváltságot biztosító rendszer oszlopos támogatóinak tartottak .

Nem kétséges, hogy ezen utóbbi osztály tagjai között vannak olyanok, akiket a politikai események, a fejedelem jóindulata vagy egyéb okok eltávolítanak a szervezettől.  Azonban az ilyen elpártolók száma nagyon alacsony és még ők sem mernek régi társaik ellen szót emelni, mert talán félnek a bosszúállástól, vagy mert ismerik a szekta hatalmát és nyitva akarják hagyni a megbékélés lehetőségét .  Sőt, gyakran annyira megkötik őket személyes fogadalmaik, hogy szükségesnek találják nemcsak figyelembe venni a szekta érdekeit, de közvetve még szolgálni is, pedig új helyzetük ennek ellenkezőjét követelné .


Berckheim ezután bemutatja, hogy tévednek azok, akik az Illuminátinak tulajdonítják a politikai merényleteket :


Több mint túlzás ezen állítás .  Előterjesztői inkább a hatást vadásszák, mintsem az igazságot keresik, pedig nem minden valószínűség nélkül állapíthatták volna meg, hogy a mély titokba burkolódzó emberek, kik a királyi uralmat teljesen aláásó tantételeket terjesztették, inkább csak álmodoztak az uralkodók meggyilkolásáról .  A tapasztalat azt mutatja (és a legkevésbé gyanús forrásokból származó okmányok is ezt bizonyítják) hogy az illuminátusok sokkal inkább a felfogás hatalmára építenek, mintsem merényletekre.  Talán III. Gusztáv meggyilkolása volt az egyedüli ilyen bűncselekmény amit az Illumináti elkövetett és még ez sem igazán bizonyított .  De, ha tényleg tételük alapját képeznék a merényletek, nem azt kellene-e elvárnunk, hogy a francia forradalom ideje alatt Németországban további királygyilkosságokat követtek volna el, különösen azután, hogy a köztársasági seregek elfoglalták az országot?

A szekta sokkal kevésbé lenne félelmetes ha ilyen vonalat követne, mert, egyrészt, a gyilkosságok elborzasztanák az illuminátusok legtöbbjét, mely elhomályosítaná a bosszútól való félelmüket, másrészt, mert az összeesküvések mindig hagynak olyan nyomot, ami a hatóságokat a felbujtókhoz vezeti .  Emellett, a dolgok természete olyan, hogy húsz király ellenes összeesküvésből tizenkilenc még az előtt felderül, mielőtt a végrehajtáshoz szükséges fokot elérné .

Az illuminátusok vonala sokkal elmésebb, ügyesebb és következésképpen veszélyesebb .  Ahelyett, hogy a királygyilkosság gondolatával felháborítanák a jóérzést, magasztos eszmékről beszélnek .  A nép szomorú helyzetéről, az udvaroncok önzéséről, az igazgatás lépéseiről, a hatóságok rendelkezéseiről szónokolnak és csábító képet festve összehasonlításokat tesznek azon rendszerrel, amit ők szeretnének felállítani .  Írásaikban még körmönfontabbak. Általában valóságelméletbe vagy többé-kevésbé találékony jelbeszédekbe burkolják a mérget, amit nem mernek nyíltan előadni .  Gyakran a Szentírást használják fel vészes sugalmazásaik hordozójául


Ezen, folyamatos és alattomos eszmeterjesztés annyira feltüzeli az elmélyült képzeletet, hogy válság kirobbanásakor hajlandó végrehajtani a legmerészebb feladatot is .

Berckheim jelentésében szó van egy másik szervezetről is, ami nagyon hasonlított az Illuminátira .  Az Idealisták rendszere a tökéletesség tantételére alapult .  E, rokon szekták „szintén az egyetemes megújulást és a teljes (le)egyenlősítést látják a Szentírás szavaiban és ebben a szellemben értelmezik a szent könyveket .”

Berckheim továbbá megerősíti a Világforradalomban tett megállapításomat, hogy a Tugendbund az Illuminátiból származik .  „Az illuminátusok másodlagos főnökei irányították az »Erény Ligát« .  1810-ben az Erény Barátok Észak-Németországban annyira azonosultak az Illuminátival, hogy nem volt elválasztó vonal közöttük .”

És most lássuk egy másik tanú vallomását !  Ez is a Nemzeti Levéltárban található(43) és egyetlen okmányból áll, amit a királyság visszaállítása után a bécsi udvar küldött a francia kormánynak .  Maga a tanú, egy bizonyos Witt Doehring, Eckstein báró unokaöccse volt, akit titkostársasági szervezkedés miatt 1824 februárban, Bayreuthban, Abel bíró kihallgatott .  Az akkori németországi titkostársaságok közül Doehring megemlítette a „függetleneket” és „tökéleteseket".  Ez utóbbi csoport „rajongott Robespierre-ért és hősies cselekményeknek tartotta a forradalom alatt elkövetett bűnöket.”  Az okmány emellett indoklást ad arra, hogy Németországban miért nem tört ki forradalom :

A németek szolgai jelleme és kutya hűsége [Hundestreue] volt a függetlenek legnagyobb akadálya .  Mármint, hogy e kiváló nép, veleszületett, józan ésszel nem magyarázható módon ragaszkodik fejedelmeihez .

Egy németországi utazó 1795-ben hasonló képpen summázta a németek jellemét :

Ebből a szempontból, (demokrácia) a német a világ legfurcsább népe .  Hideg és józan jellemük és nyugodt képzeletük képessé teszi őket, hogy a legmerészebb gondolatot a legszolgaibb viselkedéssel párosítsák .  Ez magyarázza, hogy a német politikai felépítmény alatt évek óta halmozódó lobbanékony elemek miért nem okoztak semmiféle károsodást.  A legtöbb fejedelem megszokta, hogy alattvalóik írásaikban teljesen szabadok, szívükben pedig teljesen rabszolgák és így nem tartják szükségesnek, hogy szigort alkalmazzanak a Gracchik és Brutuszok e modern birka csordájával szemben .  A fejedelmek némelyike minden különösebb gond nélkül magáévá tette véleményük egy részét .  Semmi kétség, hogy, mint tökéletességet, a filozófia kiegészítéseként mutatták be előttük az illuminizmust és így nem volt nehéz rábeszélni őket a csatlakozásra .  Azonban nagy gondot fordítottak rá, hogy csak annyit tudjanak meg, amennyit a szekta szükségesnek tartott.(44)

Tehát ezért nem tudott az Illumináti hazájában robbanást okozni és irányította tevékenységét a feltüzelhetőbb, latin fajra .  Hat évvel bayreuthi kihallgatása után, Witt Doehring megjelentetett egy könyvet a francia és olasz titkostársaságokról, amiben elismerte, hogy a dilijankó szerepét játszotta és véletlenül alátámasztotta az Alta Venditára vonatkozó állítást, miszerint az, az Illu-mináti kinövése .

E hírhedt szervezet — mit máshol már bemutattam(45) — képezte a Carbonari legfőbb vezetőségét .  Olasz nemesek voltak vezetői, kik közül egy herceg, „a legelmélyültebb beavatott, a rend általános felügyelője hivatalt kapta,” hogy alapelveit Észak-Európa szerte terjessze .  „Kingge [Knigge, Weishaupt társa?] személyesen adta át neki az utolsó három fokozat jegyzékeit.”  A Carbonari jóhiszemű tagjai természetesen nem tudtak erről .  Witt Doehring bemutatja, hogy az Alta Vendita milyen hűségesen megvalósította Weishaupt rendszerét :

A befogadottaknak még mindig a keresztény erényekért és az egyházért kell feláldozniuk magukat .  Ezen eljárás szerint a beavatott azt képzeli, hogy valami nemes dolog a szervezet célja és olyanok a tagjai, akik tisztább erkölcsöt, erősebb hitet és országegyesítést akarnak .  Következésképpen nem ítélhetjük el a Carbonarit mint testületet, mert sok jó ember van soraiban. ... De minden megváltozik amikor valaki a negyedik fokozathoz ér .  Ettől kezdve a királyságok, különösen a Bourbonok megdöntéséről van szó .  De, csak a néhányak által elért hetedik, utolsó fokozatban fedik fel a teljes igazságot.  Ekkor letépik végre a fátylat és kiderül, hogy a Carbonari célja pontosan ugyanaz, mint az Illuminátié .  E fokozatban a beavatott minden vallás és hasznos kormányzat lerombolását fogadja .  Gyilkosság, méreg, hamisság, mind rendelkezésére áll .  Ki nem emlékszik rá, hogy az illuminátusoknál, más mérgek mellet, tinctura ad abortum faciendum-ot találtak ?  A summo maestro nevet a carbonarik tömegének buzgalmán, kik Itália szabadságáért és függetlenségéért áldozzák magukat, merthogy neki ez nem cél, hanem csak eszköz.(46)

Witt Doehring, aki elérte a hetedik, Principi Summo Patriarcho fokozatot, ezután kijelenti, hogy, mivel téves esküt tett, felmentve érzi magát alóla és kötelességének tartja, hogy figyelmeztesse a világot .  „Nagyon is jogos a kormányok aggodalma nagyon is jogos .  Vulkán forrong Európa földje alatt .”(47)

Szükségtelen, hogy újra vegyem a Doehring figyelmeztetésének jogosságát bizonyító kitöréseket, miket a Világforradalomban már tárgyaltam .  Azonban megint csak hangsúlyozni akarom azon pontot, hogy e kitörések mindegyike visszavezethető a titkostársaságokhoz .  A Weishaupt által lefektetett tervnek megfelelően, rendszeresen a szabadkőművességet használják a forradalmi tevékenység fedezeteként .  Louis Blanc, maga is szabadkőműves, említ egy Amis de la Vérité nevű páholyt, amit Bazard és Buchez alapított, és „amiben a Grand Orient gyermetegségei csak a politikai tevékenység lepleként szolgáltak .”(48)  Bakunyin, a szabadkőműves Proudhon társa,(49) az anarchia atyja, pontosan ugyanezt mondja .  Véleménye szerint a szabadkőművességet nem kell komolyan venni, mert csak „álarcként szolgál egészen más cél előkészítésében .”(50)

Máshol már idéztem a szocialista Malon megállapítását, hogy Bakunyin Weishaupt követője volt, és az anarchista Kropotkin kijelentését, hogy közvetlen kapcsolat volt az 1795-os titkostársaságok és Bakunyin titkostársasága, az Alliance Sociale Démocratique között .  Idéztem Malon azon összegzését is, miszerint „a kommunizmus a titkostársaságok sötétjében szállt alá.”  Idéztem Lamartine és Crémieux 1848-as, szabadkőművesekhez intézett elismerését is, amiben dicsérték az 1789-es forradalomban vállalt szerepüket .  Bemutattam, hogy e forradalom titkostársaságoknak való tulajdonítása nem következtetésen alapszik, hanem képzett történészek tanúságain és szabadkőművesek vallomásain .

Ugyanígy, semmivel sem kevésbé nyilvánvaló a szabadkőművesség és a titkostársaságok kommünben és első Internacionáléban viselt szerepe.  Franciaország szabadkőművessége mindig is büszkélkedett a politikai forrongásokban vállalt szerepével .  1874-ben Malapert, az Ősi és Elfogadott Skót Rítus legfelső tanácsának szónoka odáig ment, hogy kijelentette :  „A tizennyolcadik században annyira kiterjedt a szabadkőművesség, hogy nyugodtan mondhatjuk, e nagyszerű kor óta semmi sem történik jóváhagyása nélkül .”

Európa elmúlt kétszáz évének titkos történetét még ezután kell megírni.  Amíg nem alulnézetből vizsgáljuk az eseményeket, addig nem érthetjük meg e korszak eseményeinek legtöbbjét .

De itt az ideje, hogy a múltból áttérjünk a jelen titkos erőinek tanulmányozására .




1. Henri Martin :  Histoire de France, XVI. 531.

2. Histoire de la Monarchie prussienne, V. 73.

3. Ars Quatuor Coronatorum, XXVI. 98.

4. ” Notes on the Rainsford Papers ” in A.Q.C., Vol. XXVI. p. 111

5. Morning Herald, 1786. november 2.

6. Eckert :  La Franc-Maçonnerie dans sa véritable signification, II. 92.

7. Drei merkwürdige Aussagen, etc., Grünberger, Cosandey és Renner tanúságai (München, 1786) .  Grosse Absichern des Ordens der Illuminaten, Utzschneider (München, 1786).

8. Gustave Bord, La Franc-Maçonnerie en France, etc., p. 351 (1908) .  This Austrian Count is referred to in the correspondence of the Illuminati more as an agent than as an adept .  Thus Weishaupt writes :  ” I must attempt to cure him of theosophy and bring him round to our views ” (Nachtrag von . . . Originalschriften, I. 71);  and Philo, before the Congress of Wilhelmsbad, observes :  ” Numenius is not yet of much use .  I am only taking him up so as to stop his mouth at the Congress [um ihn auf dem Convente das Maul zu stopfen];  still, if he is well led we can make something out of him ” (ibid., p. 109).

9. Die Neuesten Arbeiten des Spartacus und Philo in dem Illuminaten-Orden

10. De Luchet :  Essai sur la Secte des Illuminés, VII.o.

11. Crétineau Joly :  L’Église Romaine en face de la Révolution, I. 93.

12. In my World Revolution I accepted erroneously the opinion of several well-known writers who attribute this pamphlet to Mirabeau .  The fact that it was printed at the end of Mirabeau’s Histoire Secrète de la Cour Berlin and that a further edition revised by Mirabeau was published in 1792 no doubt gave rise to this supposition .  But apart from the fact that Mirabeau as an Illuminatus was unlikely himself to denounce the Order, the proof that he was not the author may be found at the British Museum, where the copy of the 1792 edition bears on the title-page the words in ink ” Donné par l’auteur,” and Mirabeau died in the spring of the preceding year.

13. Œuvres posthumes de Marmontel, IV. 77.

14. Lombard de Langres :  Histoire des Jacobins, 31.o.

15. Deschamps :  Les Sociétés Secrètes et la Société, II. 151.

16. Galart de Montjoie :  Histoire de Marie Antoinette de Lorraine, 156.o.

17. Histoire des Jacobins, 39.o.

18. Ibid., 236.o.

19. See Die Neuesten Arbeiten des Spartacus und Philo, p. 71, where the Illuminati are described as wearing ” fliegende Haare und kleine vierekte rothe samtne Hüte.”  An alternative theory is, however, that the ” cap of liberty ” was copied from that of the galley-slaves.

20. Histoire des Jacobins, 117.o.

21. Waite :  The Mysteries of Magic, 215.o.

22. Moniteur, Vol. II., séance du 23 décembre, 1789.

23. Théophile Malvezin :  Histoire des Juifs à Bordeaux, 262.o.

24. Requête des six corps de marchands et négociants de Paris contre l’admission des Juifs, Henri Delassus :  La Question Juive, 60.o.

25. Léon Kahn :  Les Juifs de Paris pendant la Révolution.

26. Ibid., 167.o .  Cf. Arthur Chuquet :  La Légion Germanique, 139.o.

27. My French Revolution, 274.o.

28. Kahn, op. cit., 140, 141, 170, 201, 241.o.

29. Nouvelle Adresse des Juifs à l’Assemblée Nationale, le 24 décembre, 1789.

30. Moniteur, Vol. XVIII. 1793, November.

31. Discours de morale, prononcé le 2ième décadi, 20 frimaire, l’an 2ième de la république ... au temple de la Vérité, ci-devant l’église des bénédictins à Angely Boutonne .. fait par le citoyen Alexandre Lambert, fils, juif et élevé dans les préjugés du culte judaïque (1794).

32. Op. cit., 311.o.

33. Crimes de la Révolution

34. Pièce remise par le Cabinet de Vienne, (1824)

35. Chevalier de Malet :  Recherches politiques et historiques, 2.o. (1817)

36. Eckert :  La Franc-Maçonnerie dans sa véritable signification, II. 125.

37. Eques a Capite Galetao, 362, 364, 366.o.

38. Eques a Capite Galeato, 423.o.

39. The War of Anti-Christ with the Church and Christian Civilization, 30.o.

40. G. Lenôtre :  Le Dauphin

41. Archives Nationales, F7 6563.

42. Archives Nationales F7 6563 No. 2449, Série 2, No. 49.

43. Pièce remise par le Cabinet de Vienne, F 7 7566.

44. Lettres d’un Voyageur à l’Abbé Barruel, 30.o .  (1800)

45. World Revolution, pp. 86 and following, where extracts from the correspondence of the Alta Vendita (or Haute Vente Romaine) were given.  This correspondence will be found in L’Eglise Romaine en face de la Révolution by Crétineau Joly, who published it from the documents seized by the Pontifical Government at the death of one of the members.  The documents were communicated to Crétineau Joly by the Pope Grégoire XVI, and published with the approval of Pius IX.  Their authenticity has never been questioned.  They are still in the secret archives of the Vatican, or at any rate were there at the beginning of the present year.

46. Jean Witt, dit Buloz, Les Sociétés Secrètes de France et d’Italie, 20, 21.o.

47. Ibid., 6.o.

48. Louis Blanc :  Histoire de Dix Ans, I. 88, 89.

49. Deschamps, Les Sociétés Secrètes et la Société, II. 534.

50. Correspondance de Michel Bakounine, 73, 209.o.